Keresés

Bejelentkezés



Program

MAGYAR DEMOKRATIKUS UNIÓ

 

 

 

 

A MAGYAR DEMOKRATIKUS UNIÓ PROGRAMJÁNAK TÉZISEI

 

 

 

A rendszerváltás eredményeként beköszöntő szabadság és függetlenség, a demokratikus szabadságjogok kiteljesedése, a tényleges jogegyenlőség és jogállamiság megvalósulása, a több párt rendszer kialakulása, az állami vagyon magánosításának megkezdése – hogy csak a legfontosabbakat említsük - történelmi jelentőségű esemény volt a magyar nép életében.

 

Hamar kiderült azonban, hogy a rendszerváltásnak gazdasági tekintetben nemcsak nyertesei, hanem vesztesei is vannak. Az esélyegyenlőség jogi deklarálása a gazdasági életben kevéssé érvényesült. A privatizáció lehetőségét kihasználó – többségében a korábbi elit tagjaiból álló réteg – soha nem látott gazdagodása mellett, a korábban is bérből és fizetésből élők nem a középréteg kialakulását, hanem a gazdaságilag leszakadó réteg gerincét képezték.

 

A privatizált vállalatokban már nem volt helye az üzemeken belül korábban foglalkoztatott felesleges munkaerőnek, ezért tíz és százezrek kerültek az utcára, miközben más gazdasági ágazatok sem voltak képesek felszívni az így feleslegesség vált munkaerőt.

 

Az Európa élvonalába tartozó, korszerű gépi felszereléssel rendelkező, jól jövedelmező mezőgazdasági szövetkezetek politikai indíttatású szétverése a mezőgazdaságban foglalkoztatottak százezreit tette jövedelem nélkülivé. A később kialakulóban lévő családi gazdaságok sem voltak képesek az így feleslegessé váló munkaerő foglalkoztatására.

A tőkehiány és a korszerű – kis és középvállalkozásokban is alkalmazható mezőgazdasági gépek és eszközök hiánya – a termelés visszaeséséhez és a versenyképesség csökkenéséhez vezetett.

A bajt csak tetőzte a korábbi kelet európai – főleg az orosz – piac elvesztése amelyet nem pótolt a versenyképtelen magyar áruk nyugat európai piacokon való megjelenése sem.

 

A rendszerváltás után kormányok csak enyhíteni tudták a kialakult helyzetből fakadó feszültségeket, radikális reform intézkedésekre nem került sor.

A hatalmat gyakorló és ellenzékben lévő parlamenti pártok közötti viszony – amely a jelenlegi helyzetnél még lényegesen „szelídebb” volt – nem tette lehetővé a legfontosabb kérdések megoldásában való egyetértést és nemzeti összefogást. A kialakult helyzet javulásának mértéke elmaradt a lehetőségektől.

A választásokon győztes pártok tettek erőfeszítéseket a gazdasági helyzet stabilizálására, a növekedést azonban rendszeresen visszaesés követte. Sőt a választási túlígérgetések megvalósítását követő gazdasági visszaesés, vagy azok nem teljesítése a társadalom egy jelentős hányadát kiábrándította a politikából. A választó polgárok több mint egyharmada rendszeresen távol maradt az urnától.

 

Az utóbbi évek gazdaságpolitikája kudarcot vallott. Ebbe tartozik a Fidesz lakás hitel politikája, amely jelenleg is évi kétszázmilliárdjában van az államnak, a 2002. évi ötvenszázalékos szocialista közbéremelés, az oktatási és egészségügyi reformkudarc.

 

A társadalom leszakadó, perifériára szoruló rétege számarányában fokozatosan növekedett. Különösen a többszörösen hátrányos rétegek - főleg a roma lakosság - életkörülményei romlottak. A képzetlen munkaerő számára a lehetőségek fokozatosan beszűkültek. Ezen nem javított a növekvő szociális segélyezés sem. A leszakadó társadalmi rétegek felemelését nem segélyekkel, hanem iskolai szakképzéssel és munkalehetőségek megteremtésével lehet csak megvalósítani. A valódi esélyegyenlőségre törekvés hiánya ezen a területen plasztikusan kirajzolódott. Megvalósítása azonban markánsan egyik hatalmon lévő párt célkitűzései között sem szerepelt, vagy nem teljesült be.

 

A bajokat csak tetőzte a bekövetkezett gazdasági világválság. A köztisztviselők és közalkalmazottak bérkorlátozása, a nyugdíjak reálértéken tartása, a 13. havi bér és nyugdíj elvonása, illetve korlátozása, a gazdasági növekedés visszafogása, a beruházások csökkentése és elhúzódása stb. olyan következmények amelyek hatása megfelelő gazdaságpolitikával mérsékelhető lett volna.

 

Ezek a körülmények tették kézenfekvővé egy olyan párt létrehozását, amely képviselheti a leszakadt társadalmi rétegeket és a választásoktól távol maradókat, akik a választókorú lakosság több mint egyharmadát teszik ki. Az ország gondjainak megoldását egy mostani pártoktól független, harmadik erőtől várják a legtöbben.”

 

 

A MAGYAR DEMOKRATIKUS UNIÓ A HALADÁS ÉS A TÁRSADALMI SZOLIDARITÁS PÁRTJA

 

Alapelvei :

1. A legnemesebb magyar hagyományok ápolását és annak a későbbi nemzedékek számára történő átörökítését és az új nemzedékek által létrehozott értékekkel való folyamatos megújítását,

2. az elődök által felhalmozott tudást, a társadalmi, gazdasági és kulturális értékek megőrzését és továbbfejlesztését,

3. a társadalmi biztonság, a létbiztonság, a közbiztonság és egészségbiztonság megteremtését és stabilitásának megőrzését tűzi zászlajára.

4. Ezt egészíti ki a negyedik elv a társadalmi szolidaritás, a leszakadó rétegek támogatása és felemelésének segítése.

 

Az MDU az előző generációk által felhalmozott értékek megőrzésével teszi lehetővé az új generációk számára a stabil alapot azok tovább fejlesztéséhez.

Egyetlen társadalom sem működhet olyan alapok nélkül amelyeket nem az előző generációk tagjai teremtettek meg. Ezért a nyugdíjasok méltó megbecsülésére törekszünk.

 

A rendszerváltás politikájának és gyakorlatának a legnagyobb hibája az volt, hogy az előző társadalom által alkotott olyan értékeket is „kidobott” amelyeknek ideológiai töltete nem volt.

Ennek legszembetűnőbb példája a privatizáció és az Európa élvonalába tartozó mezőgazdasági szövetkezetek szétzüllesztése volt. A „mindent megszüntetni” amit az előző társadalom (vagy kormány) alkotott elve nemzetvesztéssel felérő károkat okoz..

 

A Magyar Demokratikus Unió arra törekszik, hogy megelőzze és meggátolja azt, hogy a pártok között dúló féktelen ellentéteknek ezek az elvek áldozatul essenek. Ne feledjük, hogy az eddig hatalmat gyakorló kormányok – bármilyen színű párt állt mögöttük - alkottak olyan értékeket, amelyek megőrzése minden politikai erő kötelessége. Ezért mi elismerjük és támaszkodunk ezekre az eredményekre.

Támogatunk minden olyan célt és törekvést, amely a haladást szolgálja. Ennek azonban társulnia kell a társadalom többségének egyetértésével és nem irányulhat egyes rétegek kivételes helyzetbe juttatásával kivéve, ha az a leszakadt társadalmi rétegek felemelését célozza. Ennek célja is csak a társadalmi szolidaritás elvének érvényesítése lehet.

 

 

A Magyar Demokratikus Unió támogat minden olyan politikai törekvést, amely az elveinknek megfelel és az ország érdekét szolgálja.

Szövetséget keresünk minden olyan politikai erővel amely politikájával nem a társadalom további kettészakítására hanem az összefogásra törekszik. A mindenkori hatalmat gyakorló politikai erőtől és kormánytól elvárjuk, hogy – ne csak szavakban hanem tevékenységében is

 

- valamennyi magyar kormánya legyen és működésével teremtse meg a társadalmi békét és az Európai Unió polgáraihoz méltó jólétet.

 

A MAGYAR DEMOKRATIKUS UNIÓ A VÁLTOZTATNI AKARÓK PÁRTJA.

 

A rendszerváltás óta hatalmon lévő politikai elit csődöt mondott, mind a bal, mind a jobboldalon, úgy a liberálisok, mint a keresztény demokraták, és a jobboldali konzervatívok is. Ha az egyik politikai erő valami jót alkotott, az utána következő lerombolta. A magyar politika nem ismeri a konstruktív ellenzékiséget. A pártviszály az országot tönk szélére sodorja. Az ellentétes oldalon állók nem politikai ellenfelek, hanem ellenségek, „hazaárulók, idegenszívűek, ország veszejtők. Ez így nem mehet tovább !

 

A magyar értelmiség nem nézheti tétlenül a gazdasági fejlődés megtorpanását, a sorozatos hibás döntéseket, a visszaesést, a leszakadó társadalmi rétegek növekedését, a korrupciót és a lakosság egyre növekvő terheit.

 

Magyarország legjelentősebb energia forrása a tudás ! Ennek ellenére az értelmiségi elitnek van a legkevesebb beleszólása a társadalom és gazdaság irányításában. Amíg az ország érdeke helyett a pártérdek a meghatározó, ebből a körből nincs kitörés. Amíg a 20 éve hatalmon lévő politikai elit a saját érdekét tekinti elsődlegesnek (lásd : az országgyűlési képviselők számla nélküli költségelszámolását) addig változásra nem számíthatunk.

 

Ha Magyarország tudósai, mérnökei, közgazdászai, pedagógusai, írói és költői, orvosai, jogászai, mezőgazdászai, újság és közírói, nem kapnak politikai nézeteiktől függetlenül nagyobb szerepet az ország irányításában pozitív változás nem lesz.

Csak az értelmiségi elit képes történelmi kötelességénél fogva is a fejlődést előmozdító intézkedések kidolgozása. A magyar értelmiség haladó hagyományainak megőrzése is erre kötelez.

 

A jelenlegi politikai elit ragaszkodik privilégiumához, megszokásaihoz és nézeteihez. Ezért olyan új politikai erőre van szükség amely képes a tudáson alapuló döntések meghozatalára. Ez az elit képes lesz az állampolgárok többsége bizalmának és támogatásának megnyerésére is.

 

A reformokat folytatni kell. Az újnak a változás a motorja, de tudjuk a változásnak sok az ellensége is, mert érdekeket sért. Az a párt, amelyik nem képes a jövő felé vezető utat felvázolni, menthetetlenül kudarcot vall, még akkor is, ha az adott pillanatban népszerűségnek örvend. Ha azt akarjuk, hogy Magyarország jó irányba változzon, akkor a haladás mögé kell állni..

 

Az el nem kötelezett értelmiségi elit eddig is felemelte szavát a társadalom és gazdaság visszásságaival szemben, de kevés meghallgatásra talált. Most változott a helyzet !

 

- Célunk az Európában szinte egyedül álló elviselhetetlen, a gazdasági fejlődést gátló adórendszerünk megváltoztatása.. Az elvonási jogcímek száma szinte követhetetlen. De elviselhetetlen az adózás alóli kibúvás tömeges megjelenése is. Ma a társadalomnak csak egy kisebbsége, sőt egyre növekvő kisebbsége viseli a terheket. Büntessük szigorúbban az adócsalókat. Az adócsalás a jóléti államokban az egyik legsúlyosabb vétség. De azt is szigorúan ellenőrizni kell, hogy mire fordítják az adófizetők pénzét. Átfogó adóreformra van szükség.

Meggyőződésünk, hogy elviselhető, kisebb adóval magasabb állami bevétel keletkezik és gyorsul a gazdaság fejlődése, jövedelemtermelő képessége is.

 

- Nem indokolt a túlzott, garancia nélküli adókedvezmények széles köre. Adókedvezményt csak az kapjon, aki ezt munkahely teremtéssel, a csökkent képességűek foglalkoztatásával és az elmaradott településeken végrehajtott fejlesztéssel érdemli ki.

 

- Megszüntetjük az állami pazarlást. Az állami szervek sokszor fényűző épületeinek milliárdos költségei, bérletei, a tízezres nagyságrendű nagy értékű szolgálati gépkocsi park fenntartása, az irodák drága bútorokkal való berendezése és gyakori cseréje elviselhetetlen terhet ró a gazdaságra.

- Csökkenteni kell a túlzott létszámú köztisztviselői kart, a hasznot nem vagy alig hozó több tízezres létszámú tanácsadói hálózat magas költségét,

- Lényegesen csökkenteni kell az állami reprezentációt. A nemzetközi konferenciákra idegen nyelvet nem beszélő állami tisztviselők külföldre utaztatását meg kell szüntetni.

 

- Nem indokolt, hogy az elektromos energia ára a világpiaci ár növekedését meghaladóan emelkedik, miközben az Elektromos Művek milliárdos nagyságú adózás utáni jövedelemről számol be.

Miből származik ez a jövedelem ? A kisfogyasztók extraprofitot tartalmazó áramszámláiból ! Nem igaz, hogy nem lehet gátat szabni a kisfogyasztók monopolhelyzetből fakadó kizsákmányolásának. Nem a tisztességes jövedelem ellen vagyunk, hanem a tisztességtelenül magasra emelt árak – ezáltal a tisztességtelen jövedelem - ellen.

 

- Nem indokolt, hogy a MOL ugyanazt az eljárást követi mint az Elektromos Művek. A MOL nyeresége is az égbe szökik, miközben a világpiaci árakra hivatkozik. Megfigyelhető, hogy az áremelést követő árcsökkenés mindig kisebb mint az emelés, ami a lopakodó árelemelkedést leplezi.

 

- Nem indokolható, hogy egyes állami vállaltok több tízmilliárdos állami támogatása sem elég az elfogadható közszolgáltatások biztosításához a vasúti és a városi közlekedés területén. Miért van az, hogy más országokban ezek a gazdasági szervezetek jól vagy jobban működnek ?

Megakadályozzuk, hogy az állam hozzá nem értő vezetőket nevezzen ki e szervezetek élére többmilliós havi fizetésért, és több tízmilliós végkielégítésért, ha csődöt mondanak ? Valódi szakember fehér holló az állami vállalatok élén. De ott vannak a „mindenhez értő” menedzserek ! Vannak kiváló szakemberek, akik a politikai érdekszférák miatt nem juthatnak vezető szerephez. Ezeket fogjuk támogatni !

 

- Nem indokolt, hogy a Fővárosi /és más városi/ Fűtőművek – amelyek önkormányzati tulajdonban vannak – nyereség érdekeltség alapján működnek nonprofit szolgáltatás helyett.

Miből származik a profit ? A fogyasztók által befizetett többlet díjakból ! Miből származik e vállaltok vezetőinek tíz- húszmilliós nagyságrendű jövedelme ? A fogyasztók által befizetett többlet díjakból !

Miután a lakossági felháborodás után rákényszerültek a díjcsökkentésre, megállapították hogy tényleg túlzottak a díjak és már némi csökkenésre is láttak lehetőséget. Felmerül a kérdés, hová lett a korábban alaptalanul beszedett pénz ? Korábban miért nem csökkentették a szolgáltatás díját. Senki nem ellenőrizte az általuk megállapított árakat és a milliárdos nagyságrendű végkielégítéseket ! Ezen változtatni kell!

 

- Nem maradhat büntető jogi következmény nélkül, hogy tanácsadói szerződéseket kötnek „baráti cégekkel „ százmilliós – milliárdos nagyságrendben, ami mögött senki nem találja a teljesítményt.

Ilyen szerződések megkötése esetén csupán „politikai felelősséget” állapítanak meg ahelyett, hogy hűtlen kezelés miatt a börtönbe kerülnének a szerződést kötő felek és visszavennék a kifizetett pénzt. (már ha még megvan)

 

- Magyar sajátosság, hogy állami vállaltokat szándékosan tönkre tesznek, majd „fél áron” értékesítenek.

 

- Felháborító, hogy a mezőgazdaságban dolgozó gazdáknak évekig kell várni arra a támogatási pénzre, amelyre jogosultak.

 

- Felháborító a – túlzottan nagy létszámú - parlament képviselőinek számla nélküli költségelszámolása, amelynek határa csak a képviselő pénzéhségétől függ. A kisembert megbírságolják, ha számlát nem ad! A képviselőre - az általuk meghozott - törvény nem vonatkozik. Amíg vannak egyenlők és egyenlőbbek addig a korrupció nőni fog.

 

- Egyre szélesedik a két nagy párt körül kiépült klientúra – pályázat nélküli - állami megrendelésekhez juttatása. Felmerül a kérdés, miért kerül nálunk kétszer annyiba egy km. autópálya, mint más országokban ? Hová kerül az így szerzett többletpénz ?

Figyeljük meg, a kormányváltás egyben klientúra váltással is jár ! Kicserélődik a köztisztviselői kar jelentős része, új emberek kerülnek az állami vállalatok élére, igazgató és felügyelő bizottságaiba akkor is, ha jól végezték munkájukat.. Sajnos mindig rosszabb és képzetlenebb emberek kerülnek a jól fizetett álláshelyekre. Az új klientúra ott folytatja a „húsos fazék” mellett a gazdagodást ahol az előző abbahagyta.

 

- Felháborító, ahogyan az állami és önkormányzati – sajnos ma már egyes közszolgálati szerveknél - dolgozók viselkednek a hozzájuk forduló állampolgárokkal szemben. Az ügyintéző polgár egyre kiszolgáltatottabbá válik.

Lassan az állampolgár van a tisztviselőért és nem fordítva. A helyzet pedig egyre rosszabb. A közigazgatás reformja elkerülhetetlen.

 

- Súlyos kormányzati hiba, hogy a szociálpolitika ellentétbe került a foglalkoztatáspolitikával. Minek dolgozzon az, aki magasabb jövedelemhez jut ha segélyt kap, mintha dolgozni megy, nem beszélve a szociális segéllyel járó egyéb (óvodai, iskolai, természetbeni juttatással járó) kedvezményekre. Ha ez fekete munkával is párosul, hülye az aki olyan helyre megy dolgozni, ahol adózni kell. Aki a képzettségének megfelelő felajánlott munkát nem vállalja ne kapjon segélyt. Ez sajnos eddig egyetlen kormánynak sem jutott eszébe.

A Magyar Demokratikus Unió csak az önhibáján kívül leszakadt rétegeket kívánja támogatni, nem pedig a munkaképes, társadalom nyakán élősködőket.

 

- Nem magyarázható, hogy fontos szakágazatoknak nincs vagy csak formális képviselete van az önkormányzatokban és a parlamentben. Példa erre a gazdaságban ma más nélkülözhetetlen, mintegy 120 000 főt számláló őrző és védő szervezetek helyzete amelyek nem rendelkeznek az önkormányzatokban és a parlamentben képviselettel. E szervezetek jog- és hatásköre ma már nem felel meg kor követelményeinek, rossz a jogi szabályozás amely munkájuk hatékonyságát csökkenti. E szervezeteknek nagyobb szerepet kell biztosítani a társadalmi bűnmegelőzésben is, és szervezetté kell tenni a rendőrséggel való kapcsolatát.

Ha ez a százezres testület megfelelő hatáskört kap javulhat a közbiztonság.

A szakmai kamaráknak (orvosi, ügyvédi, közjegyzői, újságírói, ipari, gyógyszerészi, őrző-védői stb) és a köztestületeknek (MTA) nagyobb szerepet kell kapni a törvények előkészítésében a törvénytervezetek véleményezésében.

 

- Szinte egyedül álló Európában, hogy a nemzeti kisebbségeknek máig nincs parlamenti képviselete. Több jogot kell adni a nemzetiségi önkormányzatoknak.

 

- Változtatni kell az igazságszolgáltatás lassúságán. Az évekig húzódó büntető ügyekben hozott ítéleteknek nincs visszatartó, bűnmegelőző hatása. Az évekig húzódó polgári perekben sokszor nagyobb a kamat összege mint a jogosan követelt tőke. Ez igazságtalan mindkét peres fél számára. Az igazságszolgáltatás működésének feltételeit a kialakult helyzethez kell igazítani.

Tűrhetetlen, hogy gazdasági szervezetek egymás közti pereiben mind gyakoribb, hogy mire a polgári per befejeződik az egyik fél felszámolással megszűnik.

 

- Felháborító a szélső jobboldali szervezetekkel szembeni törvényi engedékenység. A vélemény szabadság nem azonos a gyűlöletbeszéddel. Nincs meghúzva a törvényi határvonal a vélemény és a gyűlöletkeltő beszéd között. A bírói gyakorlat követhetetlen. Egyetlen párt sem szervez tömegdemonstrációt az antiszemitizmussal és a cigány gyűlölettel szemben. A Főváros utcáit és a tereit a szélsőjobb uralja.

 

- Nem indokolható, hogy az oktatási rendszerünk hibákkal terhes, hogy a pedagógusok még mindig megélhetési gondokkal küszködnek. Akiktől a jövő nemzedék magasabb képzettségének elérését kérjük, akiktől magasabb színvonalú munkát várunk azokat tisztességes jövedelemhez kell juttatni. A felső, közép és alapképzés reformját folytatni kell.

Oktatási rendszerünkben jelen van a szegregáció és elkülönítés (szelekció) :

Ha szakértői bizottság azt állapítja meg a gyermekekről, hogy betegségükből, pszichikai állapotuktól fogva nem képesek a többi gyerekekkel együtt tanulni, akkor a fejlesztésükhöz az elkülönítve nevelés a lehető legjobb módszer. Ez az elkülönítés.

Ugyanakkor, a szegénység, a bőrszín, nemzeti kisebbséghez tartozás, a szülők iskolázottsága ezt már nem alapozza meg. Ez a szegregáció. Ez utóbbival szemben minden törvényes eszközzel fellépünk.

 

- Milyen egészségügyi rendszer az, ahol az egészségügyi dolgozók a tisztességes megélhetés elérése érdekében hálapénzre szorulnak ? Miért tudnak más országokban magasabb jövedelmet biztosítani ? Miért kényszerülnek orvosaink az ország elhagyására, külföldi munka vállalására ? Ennek megszüntetése érdekében támogatjuk az egészségügy reformját, de azt társadalmi egyetértés előzze meg. Támogatjuk a szigorú fellépést azokkal szemben akik elkerülik a járulékfizetést, de azokkal szemben is akik a TB kasszát fejős tehénnek tekintik. Színvonalas, átlátható de szigorúan ellenőrzött egészségbiztosítást akarunk.

 

- A Magyar Demokratikus Unió külpolitikáját a szövetségi rendszerünkhöz való hűség, a szomszéd országokkal való baráti kapcsolat és valamennyi más országgal való jó gazdasági és politikai kapcsolat képezi. A szövetségi hűség és a nemzeti érdek azonban nem ellentétes fogalmak. Jó kapcsolatok fejlesztésére törekszünk Orosz országgal. Támogatjuk az EU deklarált célját, hogy kölcsönös előnyökön alapuló „stratégiai partnerséget”alakítson ki Oroszországgal. Az Európai Uniónak – különösen Magyarországnak – szüksége van Oroszországra, de Oroszországnak legalább annyira szüksége van Európára gazdasági partnerként, energiafogyasztóként.

Oroszország az EU harmadik legnagyobb kereskedelmi partnere, az oroszországi befektetések nyolcvan százaléka pedig az uniós tagországokból származik. A Déli áramlat és a Nabuccó gázvezeték építése egyformán magyar érdek is.

Támogatjuk a határon túli magyarság érdekeit, de ellene vagyunk annak, hogy a hazai politika beleszóljon szervezetei politikájában.

 

- Belpolitikánk egyik fő kérdése az ország közbiztonsága és nemzetbiztonsága.

Közbiztonság politikánk sarkalatos pontjai :

a.) a bűnmegelőzés állami és társadalmi rendszere működőképességének biztosítása, eredményesebbé tétele,

b.) a közterületek és a lakókörnyezetek biztonságának javítása,

c.) a korrupcióval szembeni hatékonyabb fellépés,

d.) a közlekedés biztonságának növelése,

e.) hatékonyabb gyermek és ifjúság védelem megteremtése,

f.) a kábítószer kereskedelemmel és terjesztéssel szembeni erélyesebb állami fellépés, az első fogyasztók (kipróbálók) számának csökkentése, végül a gyógyítás és utókezelés eredményesebbé tétele.

 

- Nemzetbiztonsági stratégiánk fő eleme a terrorizmussal szembeni könyörtelen fellépés, és a szélső jobboldali elemek támadásainak megelőzése, nemzeti ünnepeink méltóságának visszaállítása. A törvény szigorával kell fellépni a magánszféra védelme érdekében, bármilyen célból történik is az állampolgárok vagy csoportok törvényellenes megfigyelése.

Az állampolgári szabadságjogok és a szólás szabadság védelmének elkötelezett hívei vagyunk. De elítéljük a gyűlölet beszéd minden formáját. Fellépünk a rasszizmus, az antiszemitizmus minden megnyilvánulásával szemben.

 

- A NATO által támogatott honvédelmi politikával egyetértünk. Az megfelel a szövetségi kötelezettségeink teljesítésének és arányban áll az ország teherbíró képességével.

 

 

 

VÁLTOZÁSRA VAN SZÜKSÉG !

 

Millió honfitársunk gondolkodik úgy, hogy ebből elég volt ! Az országnak olyan politikai elitre van szüksége, akinek tiszta a keze és olyan tudósokra és gazdasági szakemberekre, akik képesek helyes döntések kidolgozására, akik nem politikai megrendelésre szállítják „véleményüket”, akik felelősséget vállalnak döntéseikért. Ezek a honfitársaink képezik ma a harmadik erő gerincét. Ezek hangját eddig elnyomták a hatalommal rendelkező önös érdekek.

 

Közismert, hogy az ország bajban van. Gazdasági krízis van, de hiányzik a valódi társadalmi összefogás, a politikai erők harca a társadalmi megosztottságot erősíti. Cselekedni kell! Mi előre nézünk ! Nem foglalkozunk ennek az okaival, ezt kitűnő történészeink majd megteszik.

 

Ez a Párt az ország hatalmas szellemi erejének összefogására hív fel.

 

Kérjük a Tudományos Akadémia tagjait, kutató intézeteinek dolgozóit, az egyetemi tanárokat, docenseket, kitűnő hallgatókat, mérnököket, közgazdászokat, pedagógusokat, kis és közép vállaltok vezetőit, magasan felkészült szakmunkásokat, mestereket arra, hogy egyesítsük azt a mérhetetlen szellemi erőt amely ebben az országban létezik. Dolgozzuk ki a válságból kivezető utat !

 

Az országnak a parlamentben és önkormányzatokban nem pártkatonákra, hanem tettre kész értelmiségre és gyakorlati munkás kézre van szüksége, akik képesek nemcsak a helyes irány meghatározására, hanem annak a megvalósításra is.

 

Ezért a Magyar Demokratikus Unió nem párthűséget, hanem szellemi és gyakorlati tudást kér. Támogatóinktól nem a párttagságot várjuk el, hanem a tudást, a tapasztalatot és a tenni akarást.

 

Ezért, ha bizalmat kapunk nem politikusokat, hanem olyan szakembereket juttatunk be a parlamentbe és az önkormányzatokba, állami vállalatok irányítóinak akik értenek is az állam és gazdaság irányításához.

 

A megelőző ciklusok okozta károkat helyre kell hozni. Létezik egy másfajta politika is. Nem befelé forduló, hanem nyitott, racionálisabb, egy másfajta polgárosodást elképzelő, öngondoskodó, társadalmi felelősséget viselő.

 

Világossá vált, hogy nem lehet egyszerre :

- adót csökkenteni, fizetést és nyugdíjat emelni,

- a munkahelyeket csökkenteni és a foglalkoztatást növelni,

- a multinacionális cégeket a világban kialakult rendszertől eltérően adóztatni és új befektetőket vonzani

 

Az ország alapvető érdeke :

- az országgyűlésbe és a különböző kormányzati tisztségekbe magas tudású, széles látókörű, értelmes, racionálisan gondolkodó emberek kerüljenek.

A magasan kvalifikált értelmiség vegyen részt a döntések előkészítésében.

 

El kell a kormányrúdtól távolítani azokat az embereket, akik csak a politikához értenek, de mélyebb ismereteik egyetlen szakterületről sincsenek, ezért ki vannak szolgáltatva az un. szakértők véleményének.

 

 

 

 

Sürgősen szükség van :

- átgondolt, összehangolt, átfogó, több kormányzati cikluson átívelő reformokra,

- a költségvetés újraelosztási arányának megváltoztatására,,

- adóreformra, oktatási reformra, közigazgatási reformra,

- átlátható intézményi rendszer kialakítására,

- az egészségügy és a nyugdíjrendszer átalakítására.

 

Magyarországnak a világgazdaságban kell helytállnia.

- nem lehet eltekinteni az adóversenytől, a munkaerő és a tőke szabad mozgásától, általában a versenytől,

A felesleges kiadásokból ezermilliárdot lehetne megtakarítani. Az adócsalások és a korrupció vissza szorításából ugyanannyit. Ezt nem lehet elkerülni.

 

Olyan pártra és kormányra van szükség amely vállalja a reform intézkedések sorozatát annak érdekében, hogy Magyarország a világ élvonalába kerüljön.

 

 

A Magyar Demokratikus Unió

elnöksége